ÖTNeT

Önreflexió

A gyermeked története nem a te tartalmad.

A közösségi média világában egyre természetesebbé vált, hogy a szülők a gyermekük életének szinte minden fontos és kevésbé fontos pillanatát megosztják.

Az első lépések. Az első szavak. Az óvodai beszoktatás. A hiszti. A sírás. A betegség. A büntetés. A családi konfliktus. A gyermek legintimebb, legkiszolgáltatottabb pillanatai.

Sokszor szeretetből, büszkeségből, humorból vagy egyszerűen a közösségi média által diktált tartalomgyártási kényszerből.

De van egy fontos különbség aközött, hogy megélünk egy családi pillanatot, és aközött, hogy a világ elé tárjuk.

A gyermekünk nem választotta a nyilvánosságot. Nem kérte, hogy az interneten szerepeljen. Nem tudja felmérni, hogy egy ma viccesnek gondolt videó milyen hatással lehet rá öt, tíz vagy húsz év múlva.

Ami ma szórakoztató tartalom, az később lehet számára szégyenérzet, kellemetlen emlék vagy akár zaklatás alapja.

Gondoljunk bele: felnőttként vajon örülnénk annak, ha a gyermekkorunk minden kínos, kiszolgáltatott vagy intim pillanata elérhető lenne az interneten? Ha az osztálytársaink, a munkatársaink vagy a jövőbeli párunk egy egyszerű kereséssel megtalálhatná ezeket?

A gyermek személyiségi jogai, méltósága és magánélete nem szűnnek meg attól, hogy a szülei büszkék rá.

A szülői büszkeség természetes. A gyermek magánéletének védelme pedig szülői felelősség.

Nem kell minden pillanatot dokumentálni. Nem kell minden történetet elmesélni. Nem kell a gyermekünkből tartalmat gyártani ahhoz, hogy megmutassuk, mennyire szeretjük.

Az ő története az övé. Nem a miénk, és végképp nem a követőinké.

← Vissza a hírekhez

További cikkek

Az ő története nem tartalom.

Kövess minket, és oszd meg a cikket más szülőkkel is.